A Jeruzsálemi Siratófal (vagy más néven Nyugati Fal) felújítása közben 4 darab körülbelül 1000 éves aranyérme került elő. A dolog érdekessége hogy egy ősi takarékperselyben őrizték meg az érméket, melyek meglepően jó állapotban kerültek elő.
Tehát a spórolás egy elég régi szokás, már a 10. században is próbáltak takarékoskodni az emberek, legalábbis erre utalnak a feltárt aranyérmék kutatásai.
Az érmék korát valamikor a 10. századra teszik. Kettőt Ramlában vertek 946-974 között (Al-Fadl al-Mutí kalifa idején) a másik 2 pedig 953-996 között a Fatimáda uralokodók idejében.
Hogyan kerületek elő az aranyérmék?
„Az aranypénzek kiváló állapotban őrződtek meg, az írás rajtuk azonnal kivehető volt, amikor előkerültek a cserépből, külön tisztítás nélkül is” – közölte Robert Cole, az IAA érmeszakértője.
A felfedezéshez egyébként hozzájárult hogy a Siratófal akadálymentesítése, hiszen egy lift építése során bukkantak a kincsekre.
Ilyen felfedezések egyébként nem tekinthetőek túl gyakorinak, hiszen legutóbb 50 éve volt hasonló felfedezés ami ebből a kórból származik. Akkor Benjamin Mazar professzor, a Templomhegytől délre a hatnapos háború (1967) után végzett nagy feltárások során ebből a korból származó öt érmét és ékszereket.
Mennyit értek az aranyérmék a maguk idejében?
Négy dénár jelentős pénzösszegnek számított a lakosság többségének, akik akkoriban alapvető létszükségleteiket tudták csak fedezni. Ez az összeg egy kezdő hivatalnok havi fizetését vagy egy egyszerű fizikai munkás négyhavi fizetségét jelentette.
Az átlagemberekhez képest csak keveseknek, maroknyi tisztviselőnek és kereskedőnek volt hatalmas vagyona vagy fizetése. A kincstár egyik vezetője ekkor havonta mintegy 7000 aranydénárt kereshetett, és volt olyan, aki vidéki birtokai után évi százezer aranydénár jövedelemhez jutott.