Manapság rengeteget lehet hallani a kriptovalutákról: hogyan ingadozik az árfolyamuk, egyre több van belőlük, néhány ország is tervezi bevezetni őket, hogyan áll a Bitcoin-piac és így tovább. De mit is jelent maga a fogalom?
A kriptovaluták fogalmának bevezetéséhez a legegyszerűbb a legelső változatukat, a Bitcoint jellemezni. A Bitcoin, rövidítve BTC egy olyan digitális fizetőeszköz, amely nem egy állam vagy nemzetközi pénzintézet alá tartozik, hanem csak és kizárólag a közösségé. Mentes a mai pénzügyi rendszerek rákfenéjétől, a fedezethiány miatt való elértéktelenedéstől, hiszen a Bitcoin mögött álló rendszert előzetesen meghatározott komplex szabályok alapján építették fel, véges mennyiségben kerül kiadásra, ráadásul egységeit matematikai algoritmusok végrehajtásával hozzák létre. A matematikai számítások egyik alapvető eleme a digitális titkosítás, azaz a kriptográfia, amelyből származik a kriptovaluta kifejezés. A klasszikus pénzügyi rendszerekkel ellentétben a Bitcoin és az utána megjelent hasonló elektronikus fizetőeszközök a digitális kor szülöttei, nem kellett adaptálódniuk a modern viszonyokhoz, hanem a mai szabályoknak megfelelő módon hozták őket létre. Habár már a nyolcvanas és kilencvenes években is voltak próbálkozások a teljesen digitális pénzügyi rendszerek kialakítására, a korai kezdeményezések az internetes lehetőségek korlátozottsága miatt nem voltak sikeresek. Az első jelentős eredményt a Paypal érte el, amely 1998-ban született meg.
A Bitcoin egyik alapelve az úgynevezett decentralizáltság, amelynek lényege az, hogy a kriptovaluta létéért felelős számítógépes hálózat nem tartozik egyetlen hatóság alá, hanem a közösség tagjai üzemeltetik bizonyos mennyiségű jutalékért cserébe. A hálózatot üzemeltető számítógépek tevékenysége a kriptobányászat, amely során új bitcoinok jönnek létre, de erről egy picit később. Másik általános elv a nyíltság, azaz a hétköznapi pénzügyi rendszerekkel ellentétben a felhasználók szinte minden adathoz hozzáférhetnek. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a rendszer biztonsági szempontból egyre stabilabbá válik. A legjelentősebb probléma a double spending, azaz többszörös költés volt, amelyet szerencsére már évekkel ezelőtt kijavítottak.
A Bitcoin az úgynevezett blokklánc (blockchain) technológián alapul. A blokkláncot úgy kell kell elképzelni, mint az adott coinhoz tartozó tranzakciótörténetet. A különálló bitcoinok blokkláncai összegezve adják ki a teljes hálózat főkönyvét. A tranzakciókban szereplő összegek nyilvánosak, viszont a résztvevő felek elvileg nem azok. A gyakorlat azonban más, mint az elmélet: ha egyszer egy Bitcoin azonosító mögött álló személy identitása kiderül, onnantól kezdve ellenőrizhetők a tranzakciói. Ez abból a szempontból pozitív, hogy a kriptovaluták ellenzői nem hivatkozhatnak a bűnözői tevékenységre, hiszen a tranzakciókban résztvevő felek nagy valószínűséggel meghatározhatók. Hátránya az, hogy visszaélés, zsarolás áldozataivá válhatnak az óvatlan felhasználók.
A Bitcoin jogi státusza országonként változó. Vannak országok, ahol nem legálisak, viszont a világ legtöbb részén némi banki hisztit leszámítva jogszerűen lehet velük kereskedni. A kriptovaluták egyetlen hátránya, hogy alkalmazásuk még nem a hétköznapok része, viszont ettől független a Bitcoin piac rendkívül aktívnak nevezhető. Na de mégis hogyan lehet hozzájutni?
Mielőtt bárki belevágna a Bitcoin vásárlásba / kereskedésbe, fontos tudni, hogy véges számú érme kerül kibocsátásra. Ez összesen 21 millió egységet jelent, amelyből 2018. januárjában már majdnem 17 millió került forgalomba. Az árfolyam ugyan folyamatosan ingadozik, azonban általánosságban elmondható, hogy egy egység ára általában elég magas (2017-ben elérte a 10 ezer dollár feletti értéket is). Egy egység természetesen szétbontható részegységekre.
Bitcoin vásárlás
A vásárláshoz két dologra lesz szükség: hozzáférésre valamilyen Bitcoin árusítással foglalkozó felülethez, illetve egy úgynevezett kriptovaluta pénztárcára (wallet). A regisztrációhoz szükséges személyi adataink kiadása, illetve némi angol nyelvtudás. A pénztárca egy fokkal bonyolultabb dolog, hiszen több szolgáltatás és típus létezik belőle.
Bizonyos pénztárcák a számítógépünkre települő szoftverek, amelyek helyileg tárolják az adatokat. A fizikai közelség ugyan biztonságérzettel töltheti el a felhasználót, azonban rengeteg hátulütője van a dolognak: nagyon könnyű feltörni őket, ráadásul maga a gép is tönkremehet, esetleg egy óvatlanul végrehajtott újratelepítés során megsemmisülhetnek adataink. Alternatív megoldást jelentenek a felhőalapú tárolóhelyek, amelyeket bárhonnan elérhetünk. Sajnos biztonsági szempontból ezek a szolgáltatások sem védhetetlenek, ráadásul elveszíthetjük hozzáférési adatainkat. További lehetőségeket biztosítanak a dedikált fizikai tárolóegységek is.
A közvetlen beszerzés helyett fordulhatunk brókerhez is, aki ügyfele helyett kezeli a beszerzéseket és befektetéseket.
Vásárlás helyett sokáig jó alternatívát jelentett a bányászát (cryptomining), ez azonban manapság már csak a nagyon komoly háttérrel rendelkező befektetők számára elérhető. Kezdetben a tranzakciók végrehajtásáért és az új bitcoinok kitermeléséért felelős gépek lehettek akár nagyobb teljesítményű, hétköznapi számítógépek is, azonban az algoritmus a kitermelt érmék és a résztvevők számától függően növeli a bányászat nehézségi szintjét (difficulty). Az egyre durvább teljesítményű számítógéphálózatok egyre több hőt termeltek és egyre több áramot is fogyasztottak, így bizonyos idő elteltével már csak olyan helyen volt érdemes fenntartani őket, ahol nagyon olcsón lehetett áramot és helyet biztosítani. További problémát okozott, hogy megjelentek a kisebb teljesítményű, specializált áramköröket tartalmazók ASIC gépek, amelyek csak és kizárólag azt a célt szolgálták, hogy Bitcoint bányásszanak velük. A chipek kifejlesztéséhez és beszerzéséhez iszonyatos anyagi háttér kellett, így a korlátozott lehetőségekkel bíró felhasználók hamarosan kiszorultak a piacról.
Habár a Bitcoin manapság egy rendkívül jövedelmező bizniszlehetőség, valójában senki sem tudja, hogy ki hozta létre. A Satoshi Nakamoto néven futó személy vagy csoport identitása kapcsán rengeteg elmélet született az évek alatt, azonban egyiket sem sikerült igazolni. Az sem egyértelmű, hogy eredetileg milyen szándékkal hozták létre az első kriptovalutát; erről csupán az első blockchainbe kódolt rejtélyes üzenet tanúskodik, amely a The Times egyik főcíme volt a létrehozatala napján:
The Times 03/Jan/2009 Chancellor on brink of second bailout for banks