Az ázsiai olajpiac ármeghatározója lesz a DME Oman

    Az OPEC adja a világ olajtermelésének közel negyven százalékát, a határidős piacokon pedig a szervezet tagországai által termelt olajra kötik az üzletek 60 százalékát.
    Az OPEC tizenkét tagjából négy ország tagja az Öböl Menti Arab Államok Együttműködési Tanácsának (Gulf Cooperation Council, GCC), és tőlük származik az Ázsiába exportált olaj túlnyomó része.
    A világ minden egyes országa függ valamilyen módon a nyersolajellátástól az ipari vagy az energiaipari felhasználás terén. A nyersolaj ennek köszönhetően a legnagyobb tömegben forgalmazott nyersanyag a világ árutőzsdéin. Az olajtermelőknek, -kereskedőknek és -felhasználóknak egyaránt a határidős tőzsdék kontraktusai teszik lehetővé, hogy fedezeti (hedge) ügyletekkel mérsékeljék piaci kockázataikat.
    A Dubai Mercantile Exchange (DME) tagjainak számában az utóbbi időkben bekövetkezett nagymértékű növekedés is ezt az igényt támasztja alá.
    Az energiahordozók iránt általában is növekvő globális keresleten belül nagymértékű súlyponteltolódás következett be az ázsiai térség irányába. Az elmúlt évtizedben a keresletnövekedés 56 százalékát Kína, India és a délkelet-ázsiai országok növekvő olajfelhasználása adta.
    A DME legnagyobb forgalmú olajkontraktusa, az Oman Crude Oil Futures Contract (DME Oman) a harmadik a világ olajpiaci "benchmark", azaz az ár-etalon kontraktusai sorában, és kulcsfontosságú szerepet játszik a Szueztől keletre folytatott, rohamos ütemben növekvő fizikai olajszállítások árazásában. A DME piacon kötött DME Oman kontraktusok 40 százaléka kínai szállításra szól.

    A DME meggyőződése, hogy az általa vezetett olajkontraktusok kínálják a legáttekinthetőbb és egyben mértékadó ár-meghatározási mechanizmust az ázsiai olajkereskedelemben - írja a Gulf Business hírportál.