Merkel és Macron eltérő EU-reform tervezetei
Emmanuel Macron francia elnök után Angel Merkel német kancellár is bemutatta EU-reform tervezetét. A DW cikkében bemutatta, hogy javaslataik hol egyeznek és hol térnek el egymástól.
A Macron és Merkel által készített reformtervezeteket egyeztetése a késő júniusban megrendezésre kerülő EU találkozón történik majd meg. A két vezető sokban egyetért, viszont jelentős eltérések is találhatók a két tervben.
Menekültek és bevándorlásügy
A jelenlegi bevándorlásügyi krízis kapcsán Merkel és Macron egyetért, hogy az EU tagországoknak át kell alakítania adatkezelési rendszerét és jobban együtt kell működniük a menekültek országaival. Úgy vélik, hogy a fiatalok számára ez jobb lehetőségeket kínál majd a jövőben, főleg Afrikában. A kontinens segítése érdekében egyfajta Marshal-terv létrehozása is folyamatban van. Mindkét vezető véleménye egyezik azzal kapcsolatban, hogy szorosabb együttműködésre van szükség az Eurózónát határoló országokkal, illetve a tranzitállamokkal.
A vezetők szerint az EU-nak be kellene vezetni egy általános elvet a menedékjog-kérőkkel kapcsolatban; egy olyan általános szempontrendszerre van szükség, amellyel meghatározhatják, ki jogosult és ki nem a menedékjog igénybevételére. Hangsúlyozták, hogy hosszú távon meg kell erősíteni a Frontexet (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) és egy teljesértékű határrendészeti egységgé kell alakítani. Úgy vélik, hogy a Frontexnek egy napon el kell majd látnia a menedékkérelmek feldolgozásának összes lépését.
Merkel és Macron szerint több legális bevándorlási módot kell biztosítani az Európa felé tartók számára, hogy kompenzálni tudják az illegális belépéseket.
Az Európai Bizottság reformja
A német kancellár és a francia elnök is egyetért abban, hogy csökkenteni akarják az európai bizottság tagjainak hatalmát. Míg Macron megfelezné a megbízottak számát, Merkel egyszerűen csak kevesebb tagot preferálna. Elismerte, hogy a döntésnek ára lehet Franciaország és Németország számára. Merkel propozíciójában egy sorrendi rendszert részletezett, amely különböző tagországoknak adná a bizottsági tagok kijelölésének jogát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a vezető EU tagok is kimaradhatnak a választási folyamatból.
Az elnökválasztás kapcsán mindkét fél eltérő véleményen van. A Merkel által javasolt megoldása szerint az Európa minden pontjáról származó jelölteknek kellene egymás ellen versengenie; ez az elnökválasztást függetlítené az EU tagok kormányaitól. Macron szkeptikusan fogadta a német vezető álláspontját.
Külügyi és védelmi politika
Merkel és Macron véleménye teljesen eltér az európai védelmi és külügyi politikával kapcsolatban. A német vezető továbbra is egy külön EU megbízottat szeretne az ENSZ-en belül látni és szerinte egy függetlenül “Európai Biztonsági Tanács” megalapítása is szükséges. Szerinte ezt számos EU ország képviselőiből kellene összeállítani, a tagok pedig folyamatosan rotálva lennének. Reméli, hogy ezzel az EU sokkal proaktívabb szerepet játszhat majd a külügyi folyamatokban. Macron visszautasította Merkel javaslatát.
A francia elnök javaslata szerint az EU-nak egy intervenciós katonai egységet kellene összeállítania, amely külföldi hadi küldetésekben venne részt. Merkel osztotta Macron európai haderő meglétével kapcsolatos véleményét, ő azonban nem támogatja, hogy az külföldön is beavatkozhasson. Macron egyértelműsítette, hogy a brit csapatokat egy ilyen EU hadsereg alapvető elemének tekinti - annak ellenére is, hogy az Egyesült Királyság 2019-ben ki akar lépni az EU-ból.
Tervek az Eurózónával kapcsolatban
A pénzügyi témákkal kapcsolatban sok a viták. Nem meglepő módon Merkel és Macron gyökeresen eltérő módon vélekednek az Eurózóna reformjával kapcsolatban. Merkel javasolta egy EU pénzügyi alap (EMF) létrehozását, ami szerinte az Eurózónában a bizottsággal egyenrangú szerepet kellene képviseljen. Egy ilyen EMF jelentős mértékben csökkentené a bizottság hatalmát, illetve kölcsönöket nyújthatna a bajban lévő EU tagoknak. Az EMF a segítségért cserébe betekintést nyerne a kedvezményezett tagállam pénzügyeibe.
Merkel továbbá egy EU befektetési alap létrehozását is szorgalmazta, amely azt biztosítaná, hogy a tagállamok gazdasági hasonló ütemben gyarapodjon. A német kancellár szerint ez az alap technológiai és tudomány innovációk terén is nyújthatna támogatásokat. Merkel néhány tízmilliárdos nagyságúra tervezi a befektetési alap méretét, azonban azt nem fejtette ki, hogy mely tagállamok biztosítanák, illetve hogy ez a keret az EU általános költségvetésének a részét képezné e.
Ezzel szemben Macron az Eurózóna költségvetésének növelését hirdeti. Szerinte több pénzt kell költeni az EU megerősítésére és a jövőbeli gazdasági válságok megakadályozására. Úgy véli, hogy a tagállamoknak a GDP-jük néhány százalékával hozzá kell járulnia a költségvetéshez - ez jelen pillanatban tagonként a GDP egy százalékát jelenti. További bevételnövelő intézkedésként Macron be akar vezetni egy teljes EU-ra vonatkozó vállalati adót.
Merkel még nem jelzett vissza egy ilyen adó létrehozatala kapcsán, azonban már korábban is hezitált az EU tagok költségvetéshez való hozzájárulásának növelésén. Ennek oka az, hogy a gazdasági növekedés miatt Németországnak többet kellene fizetnie, mint korábban.
,,
