Címkéink

Ukrajna uralja a piacokat

#IronFX #Elemzések

postimage-ukrajna_uralja_a_piacokat

A tegnapi gazdasági hírek többnyire pozitívak voltak, de a piacok nem figyeltek a gazdaságra – a politika és az Ukrajnában kibontakozó dráma állt a kereskedés fókuszában.

A vártnál kedvezőbb európai beszerzési menedzser indexek egyáltalán nem támogatták az európai részvénypiacokat, amelyeken általánosságban jelentős, 3%-os csökkenés volt tapasztalható. Az USA-beli ISM index is hasonlóan kiemelkedő volt, de nem tett benyomást a befektetőkre; a 10 éves futamidejű kincstárjegyek hozama 4 bázisponttal csökkent, és a 2016-os, Fed Alapokkal kapcsolatos várakozások mindazonáltal 3,5 bázisponttal csökkentek. A dollár a legtöbb devizához képest erősödött az alacsonyabb kamatlábak ellenére, talán azért, mert az európai hozamok még jobban csökkentek (a 10 éves futamidejű Bund hozama -7 bázispont), mivel a részvényekből a kötvényekbe áramlott a pénz.


Visszatekintve a legutóbbi ilyen eseményre – amikor Oroszország 2008-ban behatolt Grúziába –, a dollár akkor is a legtöbb devizával szemben erősödött. Természetes, hogy hadügyi bizonytalanság esetén az erősebb katonai hatalom devizáját tekintik a biztonsági befektetési eszközök közül a legbiztonságosabbnak. Másrészt figyelemre méltó, hogy a biztonsági befektetési JPY és CHF nem rallyznak. Az USD/JPY pár gyakorlatilag változatlan volt tegnap az európai és az USA-beli kereskedés során, majd ma reggel a tokiói kereskedésen emelkedett, mivel a tokiói részvények mérsékelten emelkedtek, és a Japán Nemzeti Bank kormányzója, Kuroda elmondta, hogy „momentum” lendíti fel a jen tőkeáttételes kereskedését. Lehet, hogy a japán hatóságokat megint aggasztja, hogy az USD/JPY pár ismét a 100-as szinthez közelít, és ügyelni kívánnak arra, hogy ezen szint felett maradjon. A svájci frankot illetően ez kevésbé valószínű; az EUR/CHF pár a nap folyamán emelkedett, amire egyáltalán nem számítottak akkor, amikor a piac a kockázatkerülés felé tart. Mindazonáltal a svájci frank mozgása is azonos azon mozgással, amikor Oroszország 2008-ban behatolt Grúziába. Az USD/JPY pár csökkent a biztonsági befektetési eszközök áramlása miatt, majd az USD/CHF pár más devizákkal együtt emelkedett. Meg kell várnunk az adatokat, amelyekből kiderül, milyen szerepet játszik a Svájci Nemzeti Bank ezen mozgásokban. A Svájci Nemzeti Bank beavatkozása hatására a JPY a svájci franknál várhatóan jobb biztonsági befektetési eszköz lesz, bár az USD lehet a legjobb ebben az esetben.


A RUB eléggé stabil volt, miután a központi bank „ideiglenesen” 1,5 százalékponttal megemelte a kamatlábakat. Látszólag jelentős beavatkozás volt, amely a becslés szerint 10 milliárd USD-t tesz ki. A többi kelet-európai deviza azonban sokat gyengült, pl. a PLN és a HUF. Ez kétségtelenül terjed, mivel a befektetők általánosságban kivonják tőkéjüket a kelet-európai részvényekből és a feltörekvő piacok részvényeiből, ami negatívan befolyásolja a kisebb piacokat, egyben Oroszországot is. Ez is hasonló a 2008-ban történtekhez, amikor a többi kelet-európai deviza jobban gyengültek a rubelnél. Vissza kellene pattanniuk, mivel a csökkenés nem saját problémáikból ered, de egyelőre hatáskörükön kívüli események béklyójában vannak.


Úgy tűnik, hogy az ukrajnai zavargások miatt megtorpant az EUR/USD pár növekvő momentuma, és jó oka volt erre: a gondok sokkal jobban érintik az EU-t, mint az USA-t. Európa gázellátása 30%-ban függ Oroszországtól. Ezen behozatal kb. fele, azaz az EU teljes gázellátásának 15%-a Ukrajnán keresztül érkezik. Bármilyen megszakítás kárt okozna, bár az ellátás eddig nem csökkent. A helyzet rosszabbodhat; elmúlt a téli csúcskereslet időszaka, és az enyhe európai télnek köszönhetően a gáztárolók szintje Európa-szerte szokatlanul magas. Mindazonáltal eléggé ésszerű, hogy az EUR/USD párban a történtek hatására több a kockázati prémium. A pár várhatóan csökkenni fog.


Más piacokat tekintve Ukrajna egyúttal fő mezőgazdasági termelő; ezért az ország exportjában beálló bármilyen zavar befolyásolhatja a globális gabonaellátást, például a kukorica (3. legnagyobb exportőr) és a búza (6. legnagyobb exportőr) esetében.

,